Honfoglaló őseink
Zrinyi kiadó* Budapest 1996.
Benkő László
A magyar honfoglalásról szóló történelmi trilógia.
Táltosidők
A szerző regényfolyamának első kötetében megkísérli összegezni mindazt a tudást, ami a honfoglaláskori eseményekről jelenleg rendelkezésre áll, az igencsak szegényes forrásanyagok és a korabeli sírokból feltáruló nyomok alapján. A Táltosidőkben a Fekete-tenger mellékére, Kazáriába, 850-be kalauzolja az Olvasót, egy olyan földre, amelyen a magyarság idegen alávetettségben élt.
S éppen ez a tény kényszerítette ki önszerveződését, teljesítette ki szabadságtudatát, s vezetett végül sok harc és véráldozat árán az önállóvá váláshoz.
Kemény fába vágja a fejszéjét, aki a magyarság őstörténetét boncolgatja, hiszen régmúltunkat mindmáig sűrű homály fedi, s csak lassan tisztul a köd. Közben újra és újra felvetődik a kérdés: honnan jöttünk, s kik vagyunk valójában? Ha választ kapunk, máris ott a következő: hol volt Levedi fejedelem földje? s hol volt Etelköz pontosan? mind magyar volt-e a hét törzs, vagy voltak közöttük, akik úgy lettek azzá? miféle erők és események kényszerítették a magyarokat az új hazába, a Kárpát-medencébe?
Idegen tüzek
Történelem és egyéni sorsok fonódnak össze ebben a nagy ívű műben, amely egyszerre izgalmasan szép olvasmány és ragyogóan színes leírása a honfoglalást megelőző évtizedeknek; egy monumentális freskó a korai magyarok és besenyők életéről, s nem kevésbé a környező világról. Az olvasó az utóbbi évtizedek legjobb történelmi regényét tarthatja a kezében.
A megszerzett föld
A regénytrilógia befejező része nemcsak a magyar honfoglalás döntő eseményeit meséli el színesen, egyéni látásmóddal, és rengeteg ismeretet felvonultatva, de egyben családtörténet is; hús-vér emberek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő, a sorsokat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok.
|